Egy fáradt,
iskolai nap után úgy gondoltuk egyetlen barátommal Kyungsooval, hogy elmegyünk
bowlingozni. A suli utolsó hetében voltunk, már majdnem elkezdődött a nyári
szünet, házi feladatot már nem adtak a tanárok, úgy gondoltuk kijár már nekünk
is a pihenés, nem csak a nagymenőknek. Bár nem jártunk bulizni, sőt leginkább
csak kiültünk a parkba, hogy együtt megvitassuk a történelem beadandót, vagy a
kémia házit, mi sem robotoltunk minden pillanatban, így hangosan kacagva
léptünk be a helyiségbe. Kyungsoo elintézte a dolgokat, amihez én sosem
értettem, valójában ebben a játékban én csak golyókat láttam, egy hosszú
pályával, meg azzal a tizenvalahány bábúval, amit le kellett dönteni. Miután
megkaptuk a cipőket én azonnal a nehéz golyók felé vettem az irányt, hogy
belőjem az utat, és már gurítsam is a golyót. A termet betöltötte a kék fény,
ahogy ráléptem a meghúzott vonalra a cipőm fluoreszkálni kezdett, ami elvonta a
figyelmem arról, hogy a golyó már ott volt az ujjaimon. Egyszerűen a fények, a
színek kavalkádja annyira elvarázsolt, hogy észre se vettem, ahogy barátom
kiveszi a kezemből a nehéz, pink golyót, és gurít.
Miután észbe kaptam átvettem
Kyungsoo helyét és pontos számolás után hátra lendítettem a kezem, majd a
lendületet a kezembe vittem és a megfelelő szögben engedtem el. Túl gyorsan
gurult a zöld pöttyökkel tarkított rikítóan sárga golyó, először jobbra húzott,
aztán a pálya közepénél elindult a másik oldalra, már azt hittem egy pillanatra
vagyok olyan szerencsés, hogy az első dobással ledöntsem az összes bábút, de
alig húsz centivel a bábú előtt a csatornába került a golyóm.
- Háháhááá –
ugrott fel a fekete hajú, a kihelyezett kanapéról, a kezét az égbe emelte én
pedig reflexszerűen nyújtottam ki a nyelvem neki. Ő ledöntött hármat én meg
egyet sem, és akkor mi van?
Talán két -
három gurítás után egy magas srác állt meg mellettem és hatalmas mosollyal az
arcán engem kezdett el figyelni. Nem tudtam, mit kellene tennem, viszonozni azt
a szédítő mosolyt, elküldeni, vagy megkérdezni tőle mit szeretne, így csak
elpirulva néztem le a padlóra, és az elhasználódott cipőmet kezdtem el
tanulmányozni.
- Beállhatunk hozzátok? – mély, dörmögős hangja szinte
végig simogatta a dobhártyámat, éreztem, ahogy a szívem felkúszik a torkomban,
majd ott dübörög tovább. Elvarázsolt, a colos alakja, a hatalmas szemei és azok
az édesen elálló fülei. Persze azonnal helyeslően bólintottam, bár barátom
annyira nem örült ennek láttam rajta, hogy kissé morcosan megrázza a fejét, de
engem akkor ez nem érdekelt. Rózsaszín köd lepte el a szememet, ahogy néztem a
magas, szép mosolyút, akinek minden gurításánál megfeszültek az izmai, én pedig
tökéletes panorámában nézhettem végig az egészet. A bőr kanapén ülve nagyokat
nyeltem, mikor én következtem, elvégre nem tudtam bowlingozni, de a manó fülű
oda állt a hátam mögé. Lassan simította az ujjait az enyémre, hogy aztán
teljesen a hátamnak simulva segítsen gurítani.
Bennem rekedt a levegőm annyira
tetszett, olyan volt akár egy álom pasi, vagy a romantikus filmekben, mikor a
srác kisegíti a lányt, mosolyogva összenéznek, majd egy boldog, szenvedélyes
csókban forrnak össze a pálya szélén. Bár nem voltam nő, hisz a férfi nemi
szervemmel tisztában voltam, belül a mellkasomban olyan folyamatok játszódtak
le, amik talán még soha. A magas a fülemhez hajolt, éreztem, ahogy a levegőbe
szippant, talán az én illatomat kereste, de az is lehet csak leizzadtam a nyári
időnek köszönhetően és épp próbált menekülő utat találni a testszagom ellen.
Lassan húzta hátra a kezem, magyarázott valamit a tökéletes időzítésről, az
ívről és az irányról, majd lépett egyet, előrébb lökött, majd meglendítve a
kezét elengedtük a golyót.
Csak néztem, ahogy
az ujjaimat nem elengedve simít végig egész alkaromon, éreztem a leheletét, azt
ahogy a nyakamba hajolt, majd egy édes pillangó csókot nyomott felforrósodott
bőrömre. Megállt a világ körülöttem, nem érzékeltem semmit, tompult minden, és ez
volt az a pont ahol elkezdődött az egész. Mire feleszméltem a magas már
mosolyogva pacsizott le az egyik szintén colos haverjával, akinek szürkén
csillogott a haja és beszéde pösze volt.
- Chanyeol vagyok
- ült le mellém. Gyomromban furcsa jelenetek játszódtak le, forrónak tűnő
combja teljesen hozzám ért, ujjaival lassan játszadozott a térdemen, és
féloldalas mosolyt villantott. Tudta, belül biztos vagyok benne, hogy tudta,
könnyen kapható vagyok, naiv már csak abból leszűrte, hogy a szemembe nézett. Hisz
láthatóan elaléltam tőle, szó szerint beleszerettem a mosolyába, abba a
csibészes, féloldalas görbébe, és a kis gödröcskébe, mely az arca egyik oldalán
ékeskedett. Közelebbről kezdett el figyelni, szinte a magánszférámba nyomult,
de valójában – akkor - nem bántam. Sőt! Úgy éreztem az adrenalin elönti a
testem minden szegletét, ujjaim szinte akaratom ellenére indultak útnak és
simultak a colos nyakára. Fogaimmal lassan haraptam alsó, puha ajkaimra, majd
óvatosan hajtottam fejem vállára, míg ő birtoklóan fogott derekamra. Kyungsoo
előttünk ült és szikrázó szemekkel nézte a szürkehajú fiút. Talán tetszik neki,
de nem meri bevallani magának, vagy ismeri valahonnan?
°**°**°
Heves
mozdulatokkal lökött be a szobájába, fogaival alsó ajkamat marcangolta, éreztem
saját vérem ízét, fájt kegyetlenül, de az eszemet elvette a köd és mámor, azt
hittem jó lesz, azt hittem érezni fogom a szeretetet. Azt az aranyos oldalát
fogja mutatni, amit a bowling pálya mellett is, de hallgatnom kellett volna
Kyungsoora, ő próbált megállítani. De buta voltam, és hittem Chanyeol mézédes
madzagjának, melyet az orrom előtt húzott.
Felkapott, majd
az ágyához érve maga alá nyomva visszahajolt ajkaimhoz, kezeivel összefogta a
csuklóimat, fejem fölé tette én pedig értetlenül néztem rá. Nem akartam, hogy
erőszakoskodjon velem, hogy fájjon, azt akartam, hogy gyengéd legyen. Fejemet
mozgatni kezdtem, hogy elengedjen, ellenkezni akartam, és kiszabadulni, hogy ne
okozzak saját magamnak is fájdalmat a bénaságommal. De talán ez előre meg volt
írva, lehet tudtam volna változtatni rajta, de én fejjel rohantam a vesztembe
minden előjel nélkül. Illetve nem vettem észre őket.
- Ne aggódj, van gumim meg síkosítóm is! - vált el tőlem, majd szétszaggatta az ingem. A gombok
elpattantak, a földre estek, én pedig kétségbeesetten karoltam át derekát
lábammal, hogy aztán szűkös nadrágomat éreztessem vele.
Valójában vágytam Chanyeolra, csak nem olyan
keretek között, hisz ki akarná az első szexuális élményét egy akkora barommal
átélni? Ki akarna már az első napon ágyba bújni azzal az emberrel, aki teljese
más képet mutatott magáról? Szűz voltam, naiv és hiába vigyázott rám, tágított
ki és suttogta el, hogy kellek neki, erőszakosan mozgatta a csípőjét,
vágyakozóan nyögött a számba, majd fogai közé csípte a bőröm. Sírni kezdtem,
fájt a kezem, a nyakam, a fenekem, a csípőm, a szívem. Szinte összefacsarodott,
mikor a fülemhez hajolt, míg egy pillanatra sem állt meg heves, durva
mozdulataival. Ott ért hozzám, ahol csak tudott, minden pontomat végig nyalta
és harapta, azt hitte ettől felizgulok, de csak még inkább hányni szerettem
volna. Szinte fel akartam öklendezni a belső szerveimet, de nem akart kijönni.
Egy pillanatra mellkasom nem akart emelkedni,
a levegőt szaporán vettem volna, de Chanyeol erősen szorított a torkomra, vastag,
forró és erős tenyerével. Fuldokoltam alatta, köhögtem, csapkodtam az ágyát, de
ő csak akkor engedett el, mikor már hasamra élvezett. Undorodva húzódtam el
tőle, nem akartam, hogy nekem bármi közöm legyen még ahhoz az emberhez, aki
tönkre tette az életem egyik legfontosabb momentumát. Mellém gördült, átölelte
harapásnyomoktól csillogó derekamat, majd ajkait fedetlen vállamra nyomta, én
pedig felzokogtam. Arcomon csak úgy záporoztak a könnyek, nem akartak megállni
pedig sosem sírtam, mindig megembereltem magam, ráadásul volt egy kis mondókám,
amit még a nagyi mondogatott nekem mindig.
„Kicsi Baekhyun, felnő majd. Erős lesz és
okoska!”
Ebből semmi sem
akart összejönni, nem lettem erős, és okosnak sem mondhattam volna magam, azok
után meg végképp, hogy Chanyeol egyetlen mosolyától és aranyos gesztusától a
lába előtt hevertem. Ő viszont jól csinálta, megfogta azt, ami elérhető volt a
számára, nem foglalkozott a másik lelki problémájával, azzal, hogy így egy épp
lelket tehet tönkre, csak is saját magának akart jót, amit meg is kapott,
általam.
Összeszedtem
magam, kezeit lefejtettem a derekamról, majd az éjjeli szekrényről elvettem egy
papír zsebkendőt, megtöröltem magam, megkerestem a ruháimat, melyeket csak
letépett róla, holmi állat módjára. Remegett a lábam, a fenekem istentelenül
zsibogott, a fejem majd’ szétszakadt, és akkor még Chanyeol szagom is volt. A
bőrömbe ívódott a parfümjének erős, férfias és gusztustalan illata, képtelen
lettem volna tovább ott lenni, abban a szobában, ahol minden elkezdődött. Sírva
vettem fel a táskámat az előszobából, és mindent hátra hagyva, bicegve indultam
haza, hogy aztán egy forró fürdőt vegyek és lesikáljam magamról a magas
mindennemű érintését.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése